 |
Hagyományos fallazúrozás
Sima vagy strukturált alapfelületekre alapfestést készítünk. A száradást követően, (nedves a szárazra eljárás keretében) lazúranyagot viszünk fel (kellő hígítással voltaképpen, bármely fedőfesték alkalmas lazúrozáshoz), melyet pigmentekben és töltőanyagban szegényített (hígított), és célszerűen nagyobb nyitott kötésidejű (lassabban száradó) festékkel végzünk. Jellegében finomabban vagy erősebben antikolt hatású felületek utánzása céljából. Megjelenésében a felületekre eső fény nem a lazúr színét veri vissza, hanem ezen áthatolva az alap színét és rajzolatát (struktúráját) juttatva érvényre, további hatások elérésére kombinálhatjuk díszítőelemekkel (és ezek patinázásával, hamis aranyozással stb.) illetve amennyiben több különböző színű alapfestést készítünk egymásra és ezeket finomabban vagy durvábban visszakoptatjuk, karcoljuk, így több alapszínünk jut érvényre, az általunk kívánt formában. |
 |
Meditterán fallazúrozás:
Régi itáliai és meditteráneumi felületképzési technikáit utánzó eljárás. Készülhet sima és különböző mértékben strukturált alapfelületekre, technikája a hagyományos fallazúrozással lényegében megegyező, mindazonáltal stílusában megengedőbb az erősebb, tisztább harsányabb színeknek és plasztikusabban strukturált alapfelületeknek használata irányában. Az alapszínűre festett felületre készülő fallazúrozás a hozzáillő környezetben igen dekoratív, készülhet több lazúrszín egyidejű (nedves a nedvesre eljárás) használatával is, így elmosódottabb színátmenetek érhetőek el. Minden földrajzi tájegységnek megvannak a saját stílusjegyei melyek egy-egy szűkebb körre behatárolhatóak. A teljesség igénye nélkül: velencei, toszkán, nápolyi, szicíliai, égeikumi, kisázsiai, levantei, maghreb, hispán, provanszi, ligur stb. Attól függően milyen stílust akarunk érvényre juttatni, kell körültekintően választanunk a kultúrterületek és azok népeinek kultúrája között a harmónia és hasonulás jegyében.
Árlista |
|
| |
|
 |
Antik márványstukkó hatás (hamis stukkó lustro utánzása, dekorstukkó)
Jellemzően sima (tiszta és hordozóképes) alapfelületre impregnáló, felületerősítő hatású alapozó anyagot viszünk fel. Száradás utána dekorstukkó anyaggal telibe gletteljük (simítjuk) a felületet a hagyományos módon. Száradást követően újabb réteget viszünk fel immár váltott csuklómozdulatokkal, majd ennek száradása után a harmadik dekorstukkó réteget spaklitechnikával (váltott tapaszoló mozdulatokkal) visszük fel, az utolsó felvitele (rétegszámtól és glettvas vagy spaklitechnika alkalmazásától függetlenül) haránt mozdulatokkal végfényezzük.
Hamis márványstukkó (velencei dekorstukkó) hatás eléréséhez több dekoranyag egy munkafázisban való felvitelét (nedves a nedvesre), illetve a munkafázisok között erezést is alkalmazhatunk és a végén külön falfény réteggel is átvonhatjuk és azt polírozhatjuk (magas fényesíthetjük). |
 |
Antik mediterrán simított falbevonat (anyagában színezett égetett mész finomvakolat utánzás)
Több, történeti korszakon átívelő díszítő-óvó falbevonó eljárás. Egyes források szerint Perzsia ÉK-részén használták először, ahonnét a mediterrániumi térségben és a római birodalomban elterjedt. Jellemzően mész (illetve cement) kötőanyagú mész, mészkőpor, márványpor, gipsz, téglapor, kvarchomok (egyéb) töltőanyagú és színes föld, festett föld színező-töltő anyagot tartalmazó massza, melyet széles anyag összeállítási lehetőségei miatt kül- és beltéren egyaránt használtak. Az anyag-összeállítást a bevonandó felület értéke, használati jellege és a helyi (anyagellátási, szállítási) lehetőségek nagyban befolyásolták. Ezeket az antik eljárásokat utánzó, felelevenítő munkáknál is a tiszta,hordozóképes alap kialakítása után, alapozó-fixáló bevonat felhordására kerül sor, majd ennek száradása után a dekoranyagot az elérendő hatások függvényében hagyományos glettelő (vagy tapaszoló) mozdulatokkal a kívánt rétegszámban felvisszük, haránt mozdulatokkal végfényezhetjük. Készülhet nedves a szárazra és nedves a nedvesre eljárás keretében is, így különböző színátmeneteket érhetünk el. Készíthetjük nem teljesen simára glettelve is, majd száradás után az anyagtöbbleteket visszacsiszolva (kaparva) újabb lehetőségek nyílnak meg. A felületek megjelenésében, a felhasznált anyagok összeállítása (vastagság, színek fényezhetőség) az alkalmazott felhordási technológiák (hagyományos, vagy tőrt, szabad mozdulatok, különböző szerszámok)és a választható nedves a szárazra illetve nedves a nedvesre eljárások összessége jellegzetesen dominál. |
 |
Antik stukkó hatás (antikolt felületképzés festékpép festéssel)
Sima vagy enyhén strukturált alapfelületre az elérendő hatáshoz alkalmas színű alapfestést készítünk, száradás után (nedves a szárazra eljárás keretében) antikoló festékpép anyagot viszünk fel, melyet még nedves állapotban enyhén fényezünk. Készülhet több különböző színű antikolóanyag egyidejű (nedves a nedvesre eljárás) használatával, ilyenkor az antikoló színek finomabban keverednek közelebbről is szép hatást mutatnak illetve több különböző színű antikolóanyag felvitelével a száradási idők betartásával (nedves a szárazra eljárás keretében) is, ilyenkor a színek egymástól jobban elkülönülnek, egymást fedik, átfedik, kontúrjaik élesebbek. Rétegfelépítés tulajdonságaiban átmenetet képez a fallazúrozó és a márványstukkó utánzó eljárások között, anyagfelépítésében az égetett mész finomvakolatok lazúranyagának felel meg. Megjelenésében a felületre felvitt antikoló színek hatásai dominálnak a sötétebbek (és élénkebbek) erősebben a világosabbak (és pasztellebbek) gyengébben az alapfelület pedig a szín telítettségtől függően. A színek harmonikus összeállításával és az anyagok felépítésével igen sok lehetőség közül választhatunk. Jellemzően természetes környezetbarát alapanyagokat alkalmazó eljárás. |
 |
Hagyományos masszamunkák (plasztikus pépmunkák,linkruszta)
A masszamunka olyan vastag rétegű plasztikus felületképzés, amelynek anyagát, különböző kötő, és töltőanyagok felhasználásával a munka helyszínén állítjuk elő, és a felhordott réteget még a kötés kialakulása előtt felületileg a kívánt struktúrára mintázzuk. Hazánkban az 1920 as-30as években terjedt el, nagyobb forgalmú helyeken beltéri lábazatok díszítő és védő jellegű alkalmazására. A különböző mintázószerszámok (hengerek, ecsetek, tupfkefék, domborítószerszámok, spachlik, fésűk,karcolok stb.) és ezek végtelenhez közelítő variációs lehetőségeinek használata széles választási spektrumot nyújt a felületek kialakítására. A napjainkban ritkán használt időigényes technikát minden esetben száradás után(használatba vétel előtt) díszítő és védőjellegű festékbevonattal(jellemzően mázolóanyag) látjuk el. Tovább díszíthetjük patinázással hamis aranyozással,és különböző lazúrtechnikákkal. |
|
|
|
